A tervezői művezetés ügymenetét számos jogszabály övezi, amivel minden építtető ügyfélnek érdemes tisztában lenni. Ez a projekt utánkövetési forma biztosítja az építtető számára, hogy a kivitelezési folyamatok koordinált, megfelelő szakmai színvonal mellett zajlanak, a felmerülő problémák pedig időben megoldásra kerülnek.
Ennek ellenére a tervezői művezetés nem minden esetben kötelező (bár erősen ajánlott), emiatt is fontos mélyebben elmerülni a témakör hátterében. Jelen cikkünkből a legfontosabb jogszabályok mentén ismerheted meg a teljes folyamatot, a művezető szerepkörét és a tervezői művezetés-szerződés sarokpontjait.
Miről szól a tervezői művezetés?
A tervezői művezetést egyszerűen egy garanciaként érdemes értelmezni, ami egyaránt szól az építtetőnek, a kivitelezőnek és az építkezés összes résztvevőjének. Az eljárást minden esetben tervezői művezető végzi, aki jellemzően az épület felelős építész tervezője. Szerepköre nem összetévesztendő a műszaki ellenőrével vagy a felelős műszaki vezetőjével.
A tervezői művezető fő feladata, hogy ellenőrizze, az építési folyamatok valóban a tervdokumentációban meghatározott módon zajlanak, a maximális szakmai nívó mellett. Ilyenkor ellenőrzésre kerül az is, hogy a kivitelezés az aktuálisan jogerős építési engedélyeknek – illetve egyszerű bejelentés esetén -, a hiánytalan, bejelentéshez kapcsolódó tervdokumentációnak megfelelően történik-e.
Amennyiben nem, tervmódosítások lépnek életbe, aminek ezért a részletei átbeszélésre és módosításra kerülnek – legyen szó az új megoldási javaslatokról, a kiváltásra kerülő anyagokról vagy szerkezetekről.
Amit a kötelező tervezői művezetésről tudni érdemes
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet és a 244/2019. (X.22.) Korm. rendelettel történő módosítása kimondja, hogy abban az esetben, amikor az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet nem természetes személy – ráadásul nem saját lakhatása miatt – végzi, az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetéssel megbízni. A folyamat feltételeinek rögzítését minden esetben szerződésbe kell foglalni.
A tervezői művezetés szerződés elsősorban a jogszabályban meghatározott alapfeltételeket tartalmazza, ami egyaránt kitér a(z):
- tervezői művezető személyéhez kapcsolódó feltételekre,
- művezető hatálya alá tartozó feladatokra,
- tervezői művezetések alkalmaira és díjaira.
Most lépésről lépésre be is mutatjuk, hogy melyek a szerződés legsarkallatosabb pontjai.
1. A tervezői művezető feladata és személye
Ahogyan arról már szó esett, a tervezői művezető feladata, hogy a hatóság által elfogadott tervek szerint, a lakóépületek kivitelezési folyamataiban közreműködjön mind építészeti, mind műszaki szempontból. Hatáskörébe tartozik, hogy a gyakorlati megvalósítás során felmerülő szakmai kérdéseket megválaszolja, az esetleges problémákra pedig az építtetővel és kivitelezővel együtt megoldást találjon.
Ha olyan egészségre, közbiztonságra veszélyt jelentő, statikai problémákat tapasztal, amiket a kivitelező nem korrigál azonnal, kötelessége értesíteni az építésügyi hatóságot.Gyakori példa, hogy a kivitelező egy adott terméket, szerkezetet lecserél – de nem egy olyan műszakilag egyenértékű termékre, vagy szerkezetre, ami beépíthető az eredeti helyére -, így mindenképp ellenőrizni kell.
Továbbá az építtető is számos alkalommal változtathat a korábbi terveken (legyen szó a burkolatról, korlátról, nyílászáróktól, stb.), aminek részletrajzi vonzatai is lehetnek. Ilyenkor is ajánlott a tervezővel konzultálni a módosításokról.
A tervezői művezetőnek minden új kivitelezési folyamatot, legalábbis a fő munkafolyamatokat, mint az új födém vagy tetőszerkezet elkészítése, nyílászárók beépítése, stb., be kell jegyeznie az elektronikus építési naplóba. Ilyen például, amikor a szerződésben egyeztetett kivitelezési tervekhez képest a kivitelező eltérő megoldásokat alkalmaz. A dokumentáció rögzítésére 24 óra áll rendelkezésre (a művezetés időpontjának kezdetétől számítva).
A tervezői művezető feladata továbbá, hogy az utolsó művezetés alkalmával az eltérő kivitelezési folyamatokat (és azok mértékét) feltüntesse. Erre akkor is szükség van, hogyha ezek a változások már korábban dokumentálva lettek vagy kijavításra kerültek.
Fontos tudni, hogy mindezek ellenére a tervezői művezetőnek nem feladata:
- ellenőrizni a kivitelezési munkálatokat;
- ellátni a műszaki ellenőri feladatokat;
- elvégezni a felelős műszaki vezetői feladatokat.
A tervezői művezetői feladatokat kizárólag szakképzett, jogosultsággal rendelkező építész tervező végezheti, de az nem kizáró ok, hogyha ő egyben az épület építésze is. Utóbbi esete akkor áll fenn, hogyha az építtető az építésznek megbízást ad ennek a szerepkörnek az ellátásáról is, amit végül szerződésben rögzítenek.
2. A tervezői művezetés átadása
A tervezői művezetésekre a tervező alvállalkozót is alkalmazhat, de természetesen ennek igényét is tervezési szerződésbe kell foglalni. Emellett a tervőznek felelősséget is úgy kell vállalnia az alvállalkozó után, mintha személyesen, ő maga látná el a művezetéssel járó feladatokat. Ilyenkor az építtetőnek külön feladata, hogy az alvállalkozónak bejárást biztosítson az építkezés területére, illetve hozzáférést adjon a tervezői művezetés E-naplójához.
3. A művezetésekkel járó alkalmak
A MÉK (=Magyar Építész Kamara) szabályzatában a tervezési művezetésre 6 kötelező alkalom van feltüntetve. Ebből 5-öt a lakóépület építése közben kell elvégezni, az utolsót pedig az építkezés végén. A művezetések száma természetesen növekedhet – ha például építtetőként igényt tartasz rá.
Az alkalmakat célszerű mindig az építkezési fázisok sajátosságaihoz igazítani. A szabályzatban erre is találni javaslatokat, ilyen például a(z):
- kitűzés,
- alapozás,
- felmenő szerkezetek,
- födémek építése,
- tetőszerkezet építése,
- gépészeti munkák kivitelezése,
- elektromos munkák kivitelezése,
- szigetelés,
- szakipari munkák (például: lehatárolások, burkolás, homlokzatépítés stb.)
4. A tervezői művezetés díja
A tervezői művezetés díját a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 3. § (3) pontja határozza meg. Ez az ár mindig a szerződés megkötésekor meghatározott jogszabályban lévő, kötelező legkisebb munkabér 1,5 x-esét meg nem haladó összeget jelentheti. Az árak kapcsán érdemes azonban figyelembe venni az útiköltséget is, hiszen a megtett km-ek száma is befolyásolhatja a végösszeget.
Mikor nem kötelező a tervezői művezetés?
Ahogyan a cikk elején is említettük, a tervezői művezetés nem minden esetben kötelező. Napjainkban minden olyan magánszemély, aki a saját lakhatása miatt építtet egy egyszerű bejelentéshez kötött lakóépületet, mentesítve van a tervezői művezetés kötelezettsége alól.
Természetesen ettől függetlenül még ilyen esetben is lehet igényelni tervezői művezetést, de az előírások ekkor már eltérők. Például: a tervezői szerződés tartalmazza a művezetések időpontjait (amiket az építész és az építtető közösen határoz meg), illetve a hat alkalom megtartása nem kötelező. Ennek ellenére az épület precíz és minőségi kivitelezéséhez, a szakemberek minden esetben javasolni szokták a tervezői művezetést és/vagy a műszaki ellenőrzést.
Azok a magánszemélyek viszont már kivételt képeznek, akik a tervezői művezetés mellett az elektronikus építési napló vezetését is igénylik. Ilyenkor ugyanis minden olyan jogszabályt be kell tartani, amiket a kötelező tervezői művezetések kapcsán felsoroltunk.
Tervezői művezetés-szolgáltatás a C60-nál
Kedveled azokat a cégeket, amiknek szakemberei a tervezés és az építkezés összes fázisában szerepet tudnak vállalni? Akkor nem érdemes tovább keresgélned! A C60-nál a tervezői tanácsadástól és a 3D látványtervek elkészítésétől kezdve, a komplett tervezői feladatok elvégzésén át, egészen a tervezői művezetésig, maximális szakértelem mellett segítünk az elképzeléseid megvalósításában.
Tedd fel a kérdéseidet, mutasd meg az ötleteidet és mi lépésről lépésre megtervezzük, majd véghezvisszük az álmaidat!