Házépítés során rengeteg olyan fogalommal találkozni, aminek érdemes megismerni a pontos definícióját ahhoz, hogy a szükséges helyzetekben az építkezés összes résztvevőjével könnyebben tudj kommunikálni. Lapos- vagy magastető, cserép vagy korcolt lemezfedés: a legtöbb esetben a tetőfajták nevei és a fedés típusai is fejtörést okoznak.
Ahhoz viszont, hogy esztétikai és funkcionális szempontból is ki tudd választani az ideális háztetőtípust és héjalást, célszerű elmélyedni a témában. Összegyűjtöttük, hogy mely tudnivalók segíthetik az eligazodást.
A megfelelő tetőtípus kiválasztásának jelentősége
Egy ház nem csak az emeletek számától, a nagy udvartól és a kényelmes teraszoktól válik álmaid otthonává. Minden részlet és műszaki megoldás számít, ami alól a tetőszerkezet formája, típusa és fedőanyaga sem kivétel. A tetőépítésnél több kardinális kérdés is felmerülhet, hiszen a védelmi funkció mellett ma már számos, modern esztétikai szempontnak, illetve helyi előírásnak is meg kell felelnie.
Ennek ellenére a tetőfajták elsődleges szerepe továbbra is a környezeti hatásokkal – széllel, napfénnyel, csapadékterheléssel – szembeni maximális védelem. Magyarországon (főleg az elmúlt években) nagyon változó, hogy egy tetőnek mekkora csapadékmennyiséget kell felfognia, de valójában “mindegy is”. Egy jól kivitelezett tetőnek ugyanis minden viszontagság ellenére meg kell akadályoznia, hogy például az eső, jégeső, hó bejusson a tetőszerkezet alá.
Ilyen szempontból a tetőfedő anyagok típusa is sokat számít. Lehetőség szerint érdemes a víztaszító anyagokkal impregnált vagy festékkel kezelt cserepek mellett dönteni, mert ezek nem csak a vízfelvételt képesek redukálni, de a fagyállóságot is elő tudják segíteni.
Milyen tetőfedőanyagok léteznek?
A tetőfedőanyagok (más néven héjalások) kiválasztását nagymértékben meghatározza a fedélszék alapján kiszabott tetősíkok lejtése. Szerencsére ma már számos fedélszékrendszer a rendelkezésre áll, aminek köszönhetően biztos, hogy mindenki megtalálja a ház jellegéhez leginkább passzoló típust.
Természetesen az anyagi háttér mindig jelentős mértékben befolyásolja, hogy végül milyen tetőfedőanyag kerül a szerkezetre.
Tetőfedés fajtái
Ahogy említettük, a tetőfedő anyagok tekintetében ma már rendkívül széles választék áll rendelkezésre. Az esztétikai szempontokon túl a műszaki paramétereknek is meg kell felelnie a választott tetőfedésnek.

Alapanyagok szerint a következő fajtáit különböztetjük meg:
- Égetett agyagcserép (kerámiacserép): ez a típus erős tartószerkezeti rendszert igényel, mert a kerámiacserepek közül a kezeletlen felületűek képesek a nedvességet magukba szívni. Ezáltal a súlyuk rendkívül megnövekedhet. Ez a helyzet impregnálással megelőzhető – a gyártók a mai termékek nagy részét már így készítik. Fontos továbbá, hogy a kerámiacserepeknek számos előnyük van: többek között rendkívül tartósak, fagy- és tűzálló anyagból állnak, törés esetén könnyen cserélhetők.
- Betoncserép: szintén erős tartószerkezeti rendszert igényel, mert alapanyaguk miatt a betoncserepek eleve is nehezek. Pozitívumaik között szerepel, hogy nagyon masszívak, tartósak, nehezen törnek, jól bírják az időjárási viszontagságokat és kiválóan megtartják a színüket.
- Fémlemezfedés: ez a tetőfedési fajta nem igényel nagy teherbírású tetőszerkezetet, mert súlya jóval könnyebb, mint a cserepeké, de ennek ellenére is nagyon tartós. Hatalmas előnye, hogy felületkezelésének köszönhetően nem igényel karbantartást és rendkívül esztétikus – akár homlokzatburkolatként is alkalmazható. Alapanyaga horganylemez, alumínium vagy horganyzott acéllemez is lehet.
- Pala: kis súllyal bíró tetőfedő elem, így nem igényel nagyobb teherbírású tetőszerkezetet. Leggyakrabban négyzetes, illetve rombusz alakú elemekből áll, aminek hála kifejezetten jól vezeti a vizet. Akár száz évig is bírja a gyűrődést.
- Bitumenes hullámlemez: ez a tetőfedő fajta egy többrétegű szerkezet, ami könnyű, rugalmas anyagból készül és törés nélkül vágható. Tartós, de a felülete miatt kevésbé esztétikus, ezért a szakemberek ritkán alkalmazzák. Ha mégis, akkor általában melléképületekre kerül rá.
- Bitumenes zsindely: ez az anyag egy adalékanyaggal kevert, hálós hordozó alapra készített, rendkívül sokszínű és formájú tetőfedés. Alkalmazásakor a zsindelyek alatt teljes felületű deszkaborítást igényel. A többi fedéshez képest nem túl drága, viszont sok helyi építési szabály tiltja a használatát.
Lapostetős ház vagy magastetős ház: mi a különbség?
A tetőfajtákat két nagy kategóriába soroljuk a meredekségük (más néven hajlásszögük) alapján. Így megkülönböztetünk lapostetőket és magastetőket, amelyek néhány tulajdonsága már a nevük által is megtippelhető. Most azonban nincs szükség a találgatásra, mert a legfontosabb különbségekre azonnal rá is világítunk.
Amit a lapostetőről érdemes megjegyezni
Egy lapostetőt nagyon könnyű felismerni, hiszen formai szempontból kizárólag horizontális tetősíkokból áll. Közéjük sorolunk minden olyan tetőfajtát, melynek meredeksége a horizonthoz képest 0-10% közé esik. Ezért ezeket a lapostetőket más néven lapos nyeregtetőnek is nevezik.
A lapostető rétegrendi kialakításának két fő típusa
A lapostetőnek számos rétegrendi kialakítása létezik, de többnyire csak a két fő típusát érdemes megjegyezni. Az egyik az egyenes rétegrendű lapostető, aminek legfelső rétege a csapadék elleni szigetelés.
Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a vízszigetelés védi a hőszigetelést a csapadékkal szemben. Azonban fontos tudni, hogy a vízszigetelést is szükséges védeni a napfénytől, például kavics leterheléssel. Így a rétegrendi sorrend nagyvonalakban a következő, felülről lefelé haladva: kavicsterítés, vízszigetelés, lejtésadó hőszigetelés és födém.
Ezzel szemben a fordított rétegrendű lapostetőnél épp a hőszigetelés kerül felülre, míg a vízszigetelés alulra, így a hőszigetelésnek mindenképp nedvességállónak kell lennie. Vízszigetelési rétegként ilyenkor PVC-t vagy vastaglemezes bitumenes szigetelést használnak a szakemberek.
Ilyenkor az elkészült teherbíró födémre egy lejtésképző betonréteg készül, ami a vízszigetelés lejtését adja. A vízszigetelés felett készülő hőszigetelést is óvni kell a napsugárzástól, így itt sem hagyható el a takarás, például a korábbiakhoz hasonlóan egy kavics leterhelés. A rétegrend így a következőképp alakul: kavicsterítés, hőszigetelés, vízszigetelés, lejtésadó beton, födém.

Tévhitek eloszlatása
A lapostető régen jellemzően társasházaknál, középületeknél fordult elő, manapság viszont – a modernebb stílus térhódítása miatt – gyakoribb, mint a magastető. Ennek ellenére még most is sokan tartanak tőle (amiért félnek a beázás veszélyétől), azonban ennek esélye jelenleg semmivel nem nagyobb, mint egy magastető esetén.
Az ezzel kapcsolatos tévhitek a régi, helytelen kivitelezések hozadékaként maradtak ránk, viszont ma már számos olyan innovatív műszaki megoldás létezik, amivel a lapostetők tökéletesen, a beázás kockázata nélkül funkcionálnak.
Egy magastető formai jellege
Egy magastető dőlésszöge minimum 10%, vagyis 5,71° (Magyarországon jellemzően 35-45°), formája és kialakítása sokféle lehet. Viszont bármilyen magastetőről is legyen szó, mindegyikre igaz, hogy két részből, egy héjalási rétegből (tetőfedés anyaga, víz- és hőszigetelés) és egy tartószerkezetből áll.
Ezek ugyancsak beszélő elnevezések, ugyanis a tartószerkezet a fedés megtartását biztosítja, a héjalás pedig a tető külső borítását jelenti. A tartószerkezet – vagyis a fedélszék kialakítása – minden esetben megszabja a tető formai jellegét.
Tetőszerkezetek fajtái: a sátortetőtől a manzárdtetőig
A következő bekezdésekben a magastetők fajtáit mutatjuk be röviden és érthetően.

Sátortető
A sátortető egy tetőcsúccsal rendelkezik, amit 4-5 háromszög alakú tetősíkkal határolt piramis formát alkot. Ezt a tetőfajtát általában a négy- vagy sokszög alapú, alaprajz fölé választják. Egyszerű koncepciójának köszönhetően még ma is népszerű alternatíva, de virágkorát a 60-70-es években élte. A régi korok sátortetőihez képest, manapság azonban kisebb hajlásszöggel tervezik. Legnagyobb hátrányának az anyagi vonzatát és a kivitelezéséhez szükséges munkaidőt tekintjük.
Toronytető, kúptető, kupolatető
A toronytető, kúptető és kupolatető is egy speciális sátortető, amikkel magánépületen aligha fogsz találkozni. Ennek ellenére érdemes róluk említést tenni, hogy még könnyebben átlásd a tetőtípusok közti különbségeket. Mindháromról elmondható, hogy önmagukban ritkán állnak, többnyire egy összetett tetőszerkezet tető részeiként definiálhatók:
- Toronytető: nagy magasságú sátortető, ami esetén a tetőmagasság a duplája vagy a triplája a tető szélességének.
- Kúptető: kör alaprajzzal rendelkező sátortető.
- Kupolatető: kör vagy sokszög alaprajzra épülő, íves felülettel rendelkező sátortető.
Nyeregtető
A nyeregtető egy egyszerű, régóta népszerű tetőidom, ami többnyire vagy eltérő vagy két azonos hajlásszögű tetősíkkal van határolva. Tehát ennek a háztetőtípusnak csak két oldala van – két tetőelemből áll -, végei pedig minden esetben egy oromfallal zárulnak. Könnyen meg tudod jegyezni, mert amikor arra kérnek a gyermekeid, hogy rajzolj egy házikót, biztos, hogy egy klasszikus nyeregtetőt fogsz rajzolni hozzá.
Félnyeregtető
Értelemszerűen a félnyeregtető alatt a gerincvonal mentén megfelezett nyeregtetőt értjük. Végeit szintén oromfalak határolják, viszont csak egy tetősíkból és tűzfalból áll. A kivitelezők és a megrendelők általában kedvelik ezt a háztetőfajtát, mert egyrészt pénztárcabarát megoldásnak számít, másrészt modern megjelenésű.
Kontyolt tető, más néven kontytető
A kontyolt tető és a kontytető egy és ugyanaz a fogalom, de a köznyelv inkább az utóbbi elnevezést használja. Fontos tudni, hogy a kontytető gyakorlatilag egy modern nyeregtető, aminek különlegessége, hogy az oromfal felőli végeit háromszög formájú, azonos meredekségű tetősíkokkal zárják. További jellegzetességének számít, hogy egy vonalban helyezkedik el az ereszvonallal.
A kontyolt tetők között több fajtát is megkülönböztetünk; érdemes megemlíteni például a csonka kontytetőt. Ez a típus azért kapta a csonka jelzőt a neve elé, mert tetőrésze nem teljes magasságú és a lezáró tetősíkjainak ereszvonala is magasabban helyezkedik el, mint a klasszikus kontyolt tetőnek.
A kontytetőt gyakran emlegetik a nyeregtető és a sátortető ötvözeteként is, de például a nyeregtetővel ellentétben nem épp költséghatékony választás.
Manzárdtető vagy franciatető
A manzárdtető Franciaországból származik, ezért franciatetőnek is nevezik. Megjelenését a tetőterek beépítése indokolta, hogy minél könnyebben és hatékonyabban ki lehessen használni az így kapott plusz teret. Ez a speciális formájú tetőtípus a nyereg- és konytető kombinációja, ami tört tetősíkokból áll össze.
Közérthető módon megfogalmazva, a manzárdtető egy olyan tetőtípus, amit négy lejtő alkot. A négy lejtő közül kettő-kettő a ház egyik és másik oldalán helyezkedik el, amelyek között az alsó lejtők mindig meredekebbek a felsőknél.
Modern tető, modern megoldás: mit kell tudni a zöldtetőről?
A zöldtető pontosan azt jelenti, mint amire az ember elsőre gondol, ha meghallja ezt a szót. Ez ugyanis egy olyan, többnyire lapostető típus, amit valamilyen növényzet borít – például moha, cserje, bokor, fa, és így tovább. Számtalan előnnyel rendelkezik: amellett, hogy képes megadni egy komplett kert hangulatát (ami nagyvárosokban kifejezetten nagy pozitívum), elképesztően sok fizikai és ökológiai haszonnal is együtt jár.
A zöldtető képes:
- visszatartani a nagymértékű csapadékmennyiséget;
- tehermentesíteni a csatornahálózatot;
- árnyékot biztosítani a szigetelésnek;
- fenntartani a természetes vízkörforgást;
- elnyelni a levegőben terjengő káros anyagokat;
- ellensúlyozni a végletekbe menő hőmérsékletingadozást, stb.
Továbbá tervezésnél kifejezetten nagy pozitívum, hogy a zöldtető rétegvastagság szerint a zöldfelületi mutatóba is beleszámít.

A zöldtetők két legismertebb típusa
A zöldtetőknek két nagyobb típusát különböztetjük meg, az extenzív és intenzív zöldtetőket. Lássuk, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak röviden:
- Az extenzív zöldtető olyan természetközeli vegetáció kiépítését teszi lehetővé, ami nem igényel nagy gondozást – a végeredményt főleg szárazságtűrő növények és lágyszárú növények keveréke alkotja. Ennek a tetőtípusnak a vastagsága kb. 6 cm-től indul.
- Az intenzív zöldtető esetében (amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő rétegrendi vastagság) a füvesítés, illetve a fás szárú növények telepítése is megoldható. Ez a tetőtípus több ápolást igényel, mint az extenzív, viszont körültekintő tervezéssel gyakorlatilag valódi kertté varázsolhatja a tetődet.
A zöldtető tehát egy nagyon ígéretes konstrukció, de ahogy az látszik is, nagy precizitásra és odafigyelésre van szükség a kialakításakor.
Segítünk az épülettömeghez illeszkedő, ideális tetőtípus kiválasztásában!
Egy tetőszerkezet megtervezésekor és tetőtípus kiválasztásakor nagyon sok szempontot figyelembe kell venni. Ilyen például a tartószerkezet terhelhetősége, a kiválasztott tetőfedőanyag minősége és praktikussága, de még az adott ország és település éghajlati adottsága is. Ezért nem elég, hogy az alapinformációkkal képben legyél, nagyon fontos, hogy az igényeid szakmai szemmel is végig legyenek gondolva.
Ha szívesen együtt dolgoznál egy profi szakemberekből álló csapattal, és a tetőfajtákon túl, minden házépítéssel kapcsolatos kérdésedre is választ kapnál: vedd fel velünk a kapcsolatot még ma!