H7 – Diósd

Diósdi domboldalban egy üres telekre terveztük ezt a villaépületet, mely egy rendkívül meredek terepre került. Az alapozás túlbonyolításának elkerülése végett igyekeztünk az épületet minél inkább az utcafronton, a lejtő tetején tartani,ezért a szellős, nagy terekkel operáló program értelemszerűen teljesen befeszült a két oldalkerti sáv közé. Az ház terjedelmes szélességéből fakadó monumentalitást két mozdulattal csiszoltuk, oldottuk. Egyrészt a nagyobb földszinti alaprajz lejtő felőli hosszoldalát konzolosan a terep felé nyújtottuk, lebegő érzést adva ennek az oldalnak, másrészt az emeleti szintet ettől a síktól visszahúztuk, így egy egyszintes test „úszik” a lejtő felett, melyet egy nagy keretként artikuláltuk, ami magába foglalja az étkező teraszát is. Az épület nagyrészt vakolt, de a keret belső felülete nagytáblás burkolatot kapott. Színválasztása nem ad nagy kontrasztot – azt „rábíztuk” az árnyékhatásokra, így elegánsabb lehet az épület. A nagyobb földszinti alaprajzból adódóan óriási tetőterasz alakult ki, melyet a közös térből, az emeletre érkező lépcsőről azonnal elérhető. Ilyen terepvisznyoknál az egy szint különbség is jelentősen javítja a kilátást. Az oldalsó homlokzatok „L” alakot formáznak, így már csak az utcafronti homlokzat maradt teljes szélességében kétszintes. Ezt egy „beharapással” finomítottuk, ahová két fürdőszoba és a dolgozószoba ablaka nyílik.